2010.01.03. 14:04
Beze vs. Cardiff
Najó, azért annyira nem küzdök vele :) Lényeg, hogy sikeresen megérkeztem, és ugyanaz az érzésem van, mint mikor hazamentem: egyszerűen minta a köztes időszak (ugye akkor a 3 hónap ittlét, most a 3 hét ottlét) kiesett volna, és ott folytatnám, ahol abbahagytam. Kis változtatásokkal mondjuk; például el kéne kezdeni tanulni :D
Az utam a keveréke volt a fantasztikusnak és az elmennek-az-easyjetesek-meg-a-csehek-a-francba-nak. A felszállásig nem volt gond: eljött család, barátok, hogy integessenek; Danival még utoljára beoltottuk egymást, úgy istenesen, Márciusig, majd felszálltam. Hálistennek itt nem kellett előbányászni a laptopomat, mint hazafelé, sőt, a körömreszelőmet se szedték el mint 'extremely dangerous weapon' - jó, talán azért, mert a bőröndbe raktuk :D Miután sikerült egy rágót megvennem 350Ft-ért, felszálltunk, ahol is bejelentette a pilóta, hogy max 50 perces késéssel, de minimum negyed órással fogunk csak tudni felszállni, mert a cseh irányítótoronyban valami nem stimmel. Remek. Cserébe meg lehetett látogatni a pilótafülkét, ami nem jött össze, mert az elindulásig végig hatalmas sor állt.
Végül a tervezett 16:05 helyett 16:45-kor mondta a pilóta, hogy akkor ugye biztonsági övek, de öt is elmúlt, mire elrugaszkodtunk a kifutópályától. Nah és itt jött a fantasztikus rész: azt hittem, hogy a köd miatt nem fogok sokat látni, de minden tisztán és tökéletesen látható volt. Budapest felülről is gyönyörű. A Templom tér alapján kiszámoltam, hogy hol a házunk, integettem is; majd végig tudtam követni az Üllői utat: Ecseri úton a templom, Népligetnél a Nagykörút kereszteződése, aztán láttam a Várat, a Lánchidat, az Erzsébet hidat, majd úgy az egész várost kivilágítva. Gyönyörű volt, és ezért megérte várni háromnegyed órát.
Gond nélkül mentünk, és bár először azt hittem, hogy le fogom késni a csatlakozásomat, végül minden gond nélkül elértem a buszomat; majd Victoria Coach Stationnél (London) a másikat is. Na, ezen már nem bírtam, és el is aludtam rövid úton, Bristolig fel sem ébredvén. Végül leszálltam a Student Union-nál, és hazasétáltam. Időről annyit, hogy azt hittem, hogy melegebb lesz mint otthon. Itt fagyott, sőt, a reptéren még hómaradványokat is láttam.
A fogadtatásra nem lehet panaszkodni. Épp pakoltam ki, mikor nagy üvöltözést hallottam az ablak alól, hogy "BEZEEEE": épp akkor jöttek többiek haza buliból. Aztán nagy ölelkezések-kézfogások. Jó őket is újra látni :)
Hihetetlen, de jól aludtam. Mondjuk lehet, hogy azért, mert fáradt voltam. A matrac tényleg szar, sokkal keményebb mint az otthoni, és rövidebb is. Majd alkalmazkodok. Addig is viszont, amíg újra alszok: takarítás, vásárlás, meg elrendezni a sok új cuccot. Kicsit barátságosabb így a szobám azokkal, amiket hoztam. De kell is, hiszen csak öt és fél hónap múlva megyek haza. Pontosabban 162 nap és 10 óra múlva ...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lodovik Trema · http://lodovik.blog.hu 2010.01.09. 16:00:37
Beze · http://beze.extra.hu/avatar.jpg 2010.01.09. 16:31:47
hogyan meg: P28